Ladányi Mihály

(Lemhény, 1783.-1810. április 29., Kolozsvár) filozófus, teológus, kolozsvári és nagyenyedi tanár, minorita iskoladráma író bölcsőjét is itt ringatták. Egy 1864-ből származó helynévgyújteményben olyan helynevek olvashatók, mint a Ladányi cseréje, Ladányi kútja stb. Bencze Gergely (Lemhény, 1854. március 8.- 1925. december 15., Sopron), erdőmérnök, vegyész, tudományos kutató, szakíró, akadémiai, illetve főiskolai tanár. Gimnáziumi tanulmányait Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Kolozsvárott és Miskolcon végezte.1975-79. között Selmecbányán erdőmérnöki képesítést szerzett. A főiskola elvégzése után a gödöllői, a besztercebányai erdőigazgatóságoknál dolgozott. Müncheni tanulmányút után, 1885-ben a selmecbányai főiskolán kémiából megbízott előadó, 1888-tól rendkivüli, majd 1891-től 1923-ig, nyugdíjazásáig, rendes tasnár, s a vegytani tanszék vezetője is. 1919-ben miniszteri tanécsos lett. Az ő nevéhez fűződik az erdészeti kémiai oktatás megalapozása, mely diszcíplinának ő volt az úttörője. A bükkfa papírgyártási célokra való kémiai feldolgozásával kísérletezett. Cikkeket írt erdészeti és bányászati szaklapokba. – Művei: Észrevételek az agrogeológiai értekezleten megartott tanácskozások alkalmából, az Erdészeti vegytan című művét, mely kéziratban maradt 1905-ben írta. Sírja a soproni temetőben található.

Dani Gergely

(Lemhény, 1923. június 14. – 1983. január 4., Gyímesbükk) Húszgyermekes földműves családból származott. 1952-ben szentelték pappá. A gyulafehérvéri teológiai főiskola elvégzése után Gyergyószentmiklósra, Gyergyópatakra, majd Gyímesbükkre került, ahol a kommunista diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom ma is áll. Gyimesbükköt negyvenhárom éve csatolták Bákó megyéhez, az erőszakos beolvasztás céljából. 1963-ban egyik napról a másikra a község iskoláiban át kellett térni a magyarról a román nyelvre. Az osztálytermekben kiirták, hogy a szünetben sem szabad magyarul beszélni, a román tanárok a magyar beszédért pofonokat osztogattak. Dani Gergely a hittanórák leple alatt magyar nyelvet és irodalmat oktatott. Ezért a román titkosszolgálat meghurcolta és fizikailag is bántalmazta. 1973 és 1976 között, amikor ez szinte lehetetlennek látszott, Dani Gergely plébános új templomot építetett. Felszentelték 1976. október 17-én. Harmincegy évig volt plébános-esperes. Dani Gergely a sok meghurcolás következtében a szentmise leckéjének felolvasása közben adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. ÉS AKI LEMHÉNYINEK VALLOTTA MAGÁT….

Luka László (Vasile Luca)

(Szentkatolna, 1898. június 8. – 1963. július 23., Nagyenyed) Habár nem Lemhényben született, Luka élete végéig lemhényinek vallotta magát. Az általános iskola falán -, mely 1994 óta viseli a Bem József tábornok nevét, aki moldvai útjáról visszatérőben 1849-ben itt is átutazott – emléktáblát helyeztek el a Groza-kormány egykori pénzügyminiszterének emlékére. A Szent Mihály- hegyi temetőben Ozsdolán készült márványsírkő látható, de tudomásunk szerint Luka hamvai nem kerültek ide. Érdekes, hogy Luka sírkövén halálának éveként 165 szerepel, jóllehet a halotti bizonyítványa szerint két évvel korábban hunyt el. Féltestvére, Tóth Géza – volt nagy nemzetgyűlési képviselő 1946-1952 között – Brassóban hunyt el, ő sem nyugszik e sírban, ahová az ő nevét is bevésték.