May 14th, 2010, szerző dassadTestvértelepülés

Ostoros

A település története:

A falu határában kaptárkövek láthatók. Régészeti emlékei az õskõkori leletek Rápcahegyen és a község északi határában lévõ szõlõtáblákon avarkori sírokban talált csontvázak, agyagedények, és csigák.
Elsõ okleveles említésként 1330-ban a települést Ostoros néven találjuk. Ezt a nevet az Ostoros vizérõl kapa, melyet Anonymus is említ Istoros névalakban. Az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban Ostorus néven szerepelt, mint a bélháromkuti apátság birtoka. 1367-ben Nagy Lajos király a falu jobbágyainak három évi adómentességet biztosított. 1446-ban határában az egri káptalan tihaméri birtokának jobbágyai szõlõt ültettek. A XV. és XVI. században is az apátság birtoka volt. 1552-ben a törökök felégették a falut, lakói közül összesen 12 jobbágy maradt meg, akik még hat évvel késõbb is pincékben laktak. 1560-ban Kara Dsafer hatvani bég hódoltsággá tette, majd 1566-ban és 1567-ben elpusztította. A XVI. század közepén a bélháromkuti apátság elnéptelenedett, Ostoros pedig a szarvaskõi püspöki vár tartozékává vált, de adózott emellett a hatvani töröknek továbbra is. 1596-ban a kamara elzálogosította. A XVI. század második felében lakói csupán bortermelésbõl éltek.

1638-ban ismét néptelen puszta volt, és a XVIII. század elejéig az is maradt. Bárczay és Barius uraknál volt zálogban, tőlük Czeglédy Albert nagyprépost váltotta vissza. 1700-ban a bélháromkuti apátság birtokait az egri papnövelde kapta meg, ezt követõen 1715 körül Ostoros újranépesülése is megtörtént, és egészen az újabb idõkig a szeminárium birtoka volt.

Az 1771. évi úrbérrendezés során a község határát az elsõ osztályba sorolták. 1859-ban a paraszti és majorsági szõlõbirtok nagysága 754 kat. holdat tett ki, 1834-es községi pecsétlenyomatán négyfürtû szõlõtõke is látható. Kõbányáját a XVIII. században nyitották meg, 1758-ban innen szállították a követ az egri minorita templom alapozásához.

Az 1925. évi földrengés epicentruma Ostoros község volt. Több, mint 400 lakóház megsérült, zömében használhatatlanná vált, száznál több ház dõlt össze.

A XX. század elsõ felében a falu a mezõkövesdi járáshoz tartozott. Külterületei: Gárdonyi-tanya, és a Csárdás-tanya voltak.
Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 499 bel- és 4 külterületi házból álló községben 2100 fõ (1000 férfi, 1100 nõ) élt. Vallásukat tekintve valamennyi római katolikus volt.

Négy tanerõs és négy tantermes elemi népiskola, a mellette mûködõ továbbképzõ iskolával szolgálta az oktatást. Népkönyvtár és Levente Egyesületek voltak a fõ, népmûvelést biztosító intézmények.

Körorvos, szülésznõ, valamint egészségügyi védõnõ helyben állt a betegek rendelkezésére. A legközelebbi gyógyszertár Egerben (6 km) volt.

A község határa 4162 kat. hold volt, amelybõl szántó 2146, rét 226, szõlõ 406, legelõ 863, erdõ 172, kert 105 és terméketlen terület 170 hold volt. 1000 holdon felüli nagybirtokkal az egri érseki papnevelõ intézet bírt, középbirtok szinten egy volt, a községi gazdák legeltetési társulatának tulajdonában. 20-50 közötti kisbirtokosok száma négy volt. A 350 törpebirtokos 3 hold területet mondhatott magáénak. Az erdõség az egri érseki papnevelõ intézet tulajdona volt. A gazdák közül sokan foglalkoztak szõlõ, illetve bortermeléssel, az öt holdon felüli szõlõbirtokok száma 5 volt. A híres, nagyszemû ostorosi cseresznyét szintén sokan termesztették. Az állatállomány megoszlása: 158 ló, 241 szarvasmarha, 900 juh, 341 sertés, és 49 kecske volt.

A Hangya Szövetkezet mellett négy kereskedés, három italmérés, és négy iparos biztosította a lakossági szolgáltatásokat.

Az I. világháborúban a községbõl 220-an vettek részt, közülük hõsi halált halt 49 személy, akiknek emlékére 1938-ban állítottak emlékmûvet.

A mezõgazdasági szövetkezesítést követően a községben öt különbözõ néven mûködött termelõszövetkezet.
Ostoros 1895-1945-ig nagyközség Borsod megyében, 1945-1950-ig pedig Heves megyében, 1950-1990-ig önálló tanácsú község. 1945-1983-ig az egri járáshoz tartozott. 1984-tõl Eger város környéki községe lett.

Földrajzi adatok:

Ostoros a megye keleti középsõ részén, az Egri-Bükkalján, Egertõl déli irányban 6 km-re fekvõ, dombok közötti település. Alsóbbrendû úton jól megközelíthetõ. A legközelebbi vasútállomás a megyeszékhelyen található.
Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A csapadék évi összege 630 mm, az évi középhõmérséklet 9,5 – 9,8 ºC, a napsütéses órák száma meghaladja az 1900-at. Leggyakrabban északkeleti szél fúj.

Területe hegységelõtéri dombság 160 és 265 méter tengerszint feletti magassággal. Kiemelkedései az Aranybika-, Herman-tetõ, a Pünkösd- és a Kutyahegy. Természetes vizeit az Ostoros patak gyûjti össze. Északi határában található a Savós kút. A talajvíz 4-6 méter mélységben lelhetõ fel, a rétegvizekre fúrt kutak vízhozama nagy.

A település északi határában 30 hektár felületû víztározó és lefojtott 50 ºC hõmérsékletû hõforrás található. A földrajzi területi adottságokat mesterséges és természetes partfalak tagolják, melyekben nagy számban helyezkednek el pincék, pincelakások. Természetes növényzete az akác-, és fenyõerdõ, de összefüggõ telepített fekete fenyõerdõk is szép számmal találhatók. Állatvilága kisállatokból és különféle madárfajokból áll. Erdõterülete 24 %, talaja barna erdõtalaj, kõlelõhelyekkel rendelkezik.

Kulturális, építészeti emlékek:

A községi pecsét címeralakja 1834-bõl: stilizált földön álló, ekével felszerelt eketalyiga, fölé hajló négyfürtû szõlõtõkével, körirata: Sigillum Ostorosiensis.

Fõszékesegyházi Fõesperesség Egeré és Vidéke Kerületéhez tartozó r.k. plébániáját Novajról látják el.. 1724-ben épített, és azóta többször átépített templomának titulusa: Mindenszebtek. R. k. anyakönyvei 1772-1895-ig maradtak fenn Kistályán. 1895-tõl önálló állami anyakönyvi kerület lett. A község mûemlék jellegû építménye a török korból való „Csúnyamunka” néven ismert kilátó torony és a XVIII. században épült római katolikus templom.
A történelmi múltból következõen Ostoros pincés település. A feltárt pincék száma 700 db, alapterülete 23 500 m2, térfogata eléri az 52 ezer m3-t. Ezeket a korszakokra jellemzõen hol mezõgazdasági, hol lakás funkcióra használták. Többszintes pincerendszerek alakultak ki, és általában a középsõ szinten épült fel a XX. sz. elején a „fennálló ház”, amely a családok gyarapodását volt hivatott jelezni.

Hírességek:

Marczis Demeter Liszt-díjas érdemes mûvész 1931. november 29-én született Ostoros községben. Hangja adottságaira, tehetségére már kisiskolás korában felfigyelt Várallyay Lajos, akkori ostorosi általános iskola igazgató, kántortanító. Tanulmányainak folytatására az egri Ciszterci Gimnáziumba irányította. Kitûnõ iskolai bizonyítványa ellenére csak sikeres “versenyvizsga” után nyert felvételt.

Kiváló és rendkívüli tanárok tanítják és formálják emberré. Tehetséges énekesi adottságai következtében végül a Dobó István Gimnáziumban érettségizik.

A gimnáziumi évek alatt a cisztereknél gregoriánokat, liturgiákat énekelt, a Dobóban Bartók és Kodály kórusmûvekben szólóénekesként sokat szerepelt iskolai ünnepségeken.

Az énekesi pálya felé a döntõ lépést az jelenti, amikor Heves megye képviseletében 1950-ben részt vesz az országos kulturális versenyen. Az egri döntõn a zsûri felfigyelt különleges orgánumára, s továbbjuttatása mellett a zeneakadémiai felvételét is javasolja.

1951-ben a Zeneakadámiára jelentkezõ 240 személybõl 13-at vettek fel, s közöttük volt Marczis Demeter is. Ott a zenei élet kiválóságai tanítják, mint pl. Ádám Jenõ, Forrai Miklós. A zeneakadémiai évei alatt 1958-ban II. díjat nyerte meg a Müncheni Nemzetközi Énekversenyen 60 induló közül – elsõ díjat akkor nem adtak ki.

Diplomája megszerzése után minisztériumi ösztöndíjjal olaszországi tanulmánykörútra indul, ott tanul tovább. Rómából hazajövet a Pécsi Nemzeti Színházba tér vissza, ahol külföldi újta elõtt néhány hónapra gyakorló énekesként leszerzõdött, s ott is marad 29 éven keresztül. Teljes színházi pályáját Pécsett töltötte. 29 éven át volt a színház vezetõ énekese.

Az õ kezdeményezésére a színházon belül megalakít egy operatársulatot, melynek egy ideig az igazgatója is.

Pályája során 55 operaszerepet énekel, repertoárját 40 oratórium basszus szólója gazdagítja. Közel állnak hozzá Mozart figurái: Don Alfonso, Don Giovanni, Figaro stb. Jelentõsebb alakításai: Basilio, II. Fülöp, Háry, Mefisztó stb. Valamennyi alakítását nehéz lenne méltatni. A Pécsi Színház 25. éves jubileumára kimagasló szerepalakításban játssza el II. Fülöpöt Verdi Don Carlosában, melyért Liszt-díjjal tüntették ki.

Hazai szereplése mellett több mint 70 alkalommal lép fel külföldön. Szerepelt Európa legtöbb országában, az USA-ban, Kanadában és Ázsia több országában is.

A Magyar Rádióban 1954 óta folyamatosan foglalkoztatják. Több száz felvétele és lemeze van. Bárhol járt az országban, a világban, mindig dicsõséggel emlékezett meg szülõföldjérõl, Heves megyérõl, Egerrõl, szülõfalujáról Ostorosról.
Ostoros Község Önkormányzata 2002. augusztus 19-én “Ostoros Község Díszpolgára” kitüntetõ címet adományozott a művész számára

Ostoros ma:

Ostoros lakói évszázadokon át a szõlõtermesztésbõl éltek, és a nemzetközi piacon is keresett volt a boruk. A kiváló természeti adottságot, a köves és meleg talajt ma is kihasználják a gazdálkodók. Bizonyos évjáratokban nem ritka a 26–28 fokos must a Pajdosi termõterületeken.

A település másik vonzereje a gyönyörû fekvése, továbbá Eger közelsége. A városból sokan választják új lakhelyüknek, takaros családi házakat építenek. Jelenleg 2,7 ezer ember él itt, s az új házhelyek kijelölésével a lakosság száma meghaladja majd a 3 ezret. A magas lélekszám biztosíthatja a közigazgatási stabilitást, a várostól független, önálló életvitelt.
A bor továbbra is fõszerepet játszik majd a településen. A biokultúra egyre nagyobb teret nyer, ennek éllovasa a Rai-Vini Kft.

Ostoros egyházi birtok volt. Gárdonyi Gézának is volt itt szõlõje, és a polgármesteri hivatalban, mely korábban a fõjegyzõ háza volt, gyakran poharazgatott, élményeket, történeteket gyûjtött, melyeket írásaiban tett közkinccsé.

A 1970-es években az akkori tanácselnök, Mészáros József lépéseket tett, hogy kapcsolódhassanak az azóta is tartó országos pince- és partfal-programhoz. Ezáltal állami segítséggel sikerül megmenteni a múlt értékeit. Kisari Zoltán polgármester bízik a település továbbfejlõdésében. Az önkormányzat egy újabb, 20 hektáros területen kezdi meg az ingatlanfejlesztést, amelynek eredményeként 150 ház épül a víztározó és a lefojtott hõforrás közelében. Új faluközpontot szeretnének kiépíteni, továbbá komoly reményeket fûznek a PPP-programhoz, mely keretében tornatermet létesítenének.