HIRDETÉS Covid-19
A Covid-19 koronavírus terjesztésének megelőzése érdekében a lemhényi polgármesteri hivatal 2020. március 18-tól kezdődően meghatározatlan időre felfüggeszti az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolatot.
Arra kérjük az ügyfeleket, hogy kéréseiket, panaszaikat bizonyos problémák megoldására online, faxon, postán, gyorspostán vagy telefonon küldjék el a hivatalhoz, az alábbiakban felsorolt címekre és tel/fax számokra:
postai cím: Lemnia nr.170, judeţul Covasna, cod poştal 527110, nr. telefon / fax: 0267369182, 0267369185
ALPOLGÁRMESTER: Molnár Barna,
tel.mobil: 0737032317,
email: primarlemnia@gmail.com,
KÖZSÉG MENEDZSER: Lukács Róbert
tel. mobil: 0724000436
email: primarlemnia@gmail.com,
FŐJEGYZŐ: Gál Ildikó
tel.mobil: 0728084667
email: secretarlemnia@yahoo.ro,
PÉNZÜGYI RÉSZLEG:
1.könyvelő: Zsigmond Csilla
tel. mobil: 0728822427
email: primarlemnia@gmail.com,
2.pénztáros: Lukács Edit
tel.mobil: 0724000435
email: lukacs_edit73 @yahoo.com,
SZOCIÁLIS RÉSZLEG
szociális problémékkal megbízott tanácsadó: Lukács Piroska
tel. mobil: 0737032315,
email: consiliersocial@yahoo.com,
GAZDASÁGI RÉSZLEG:
1.mezőgazdasági referens: Lukács Timea
nr. tel.: 0748474041
email: timea_vass@yahoo.com,
2.Kataszteres referens: Istók Gábor
nr. tel: 0728276183
email: istokgabor@yahoo.com,
Lemhényi temető
Felső-Háromszék egyik legértékesebb barokk műemlék épülete a Szent Mihály-hegyi 606 éves római katolikus templom. A várfalakkal körbevett templom külső-belső restaurálására a rendszerváltás után 2011-ben nyílt először lehetőség, amikor a művelődési és örökségvédelmi tárcát vezető Kelemen Hunor közel 200 ezer lejt hagyott jóvá a lemhényi római katolikus egyházközségnek a tervek elkészítésére. Ezek 2012-ben meg is voltak, a lemhényi polgármesteri hivatal kiállította az építkezési engedélyt. Megtörténtek a szükséges régészeti feltárások is.
Miután az RMDSZ kilépett a kormányból, a pénzforrások elapadtak, jóllehet létezett és ma is létezik egy országos program az A kategóriás műemlékek felújítására. A műemlék templom, a védőgyűrű és a bástyák felújítása 1,1 millió euróba kerülne (áfa nélkül), ennyi pénzt azonban a kézdialmási és lemhényi önkormányzatnak nincs honnan előteremtenie. Most viszont lehet remény, hogy megújul az értékes műemlék, hiszen elindult a 2016–2020-as időszakra szóló európai uniós pályázat, és jó esély mutatkozik támogatáshoz jutni.
forrás www.3szek.ro
A temetőben eltemetettek nevei parcella és névsorszerint.
Földrajz
Lemhény község a Feketeügy és a Lemhénypataka völgyeiben
található. A község északkelet-délnyugati irányban mintegy 9 kilométer hosszúságban terül el.
Tengerszinti magassága 71-185 méter között van. Kelet-nyugat irányban országút és vasútvonal szeli
keresztül.
Történelme
A község 1332-ben már szerepel. Neveinek változatai: Lehman és
Lehmon. 1567-ben alszeg 51, Velence 17 kapuval szerepelt. Velence a késsőbbi időben teljesen összeépült Lemhényel.
1630-ban birtok-hagyománnyal kapcsolatban említik okleveleink a község nevét. A község lakóinak száma 1910-ben 2938
s ez a szám azóta állandó csökkenést mutat. Lemhénytől északra húzódik a Kárpátok fő gerincvonala. Ezen erdőipari út
vezet az északi irányba folyó Veresvízi-patak forrásvidékére. Ez az Úz egyik mellék patakja
Itt terül el a védettnek nyilvánított Veresvízi-láp, botanikai
rezerváció, 1040 méter tengerszint feletti magasságban. Az évtizedekkel ezelőtti tőzegkitermelés részlegesen
elpusztította. A láperdöben olyan növényritkaságok élnek minta kereklevelű harmatfű, a reliktumként ismert
szibériai hamuvirág és a boreális Sphagnum wulfianum nevű ritka tőzegmoha faj. A lemhényi patak keskeny lapályát
Almásrétnek nevezi a nép. Itt még látni lehet a helyi, régi zsúpfedeles és zsindelytetõs falusi lakóházakat.
A Farkas patakában egykoron büdös vízfürdõ mûködött. Ehhez hasonló édes-kénes ásványvíz tör fel még a Lógörény
patakában, Kiságtövén és a Sárfalvi-egerben. Almásréten, mint a magyar nyelvterület más vidékein is, van egy olyan
kõszikla darab, melyen „Jézus lábnyomát” vélik felismerni a környékbeliek. Ott látható az erdõipari út mellett,
néhai Horváth Lajos bennvalója elõtt, amolyan út menti „ülõkõ” gyanánt.
A Feketeügy völgyén vezetett fel hajdanában a Sózók ösvénye.
A Moldva sólelõhelyei felé irányuló ösvény a Városházánál indult és a Havasalja nevû helyen emelkedett a Kárpátok
fõ gerincére és beereszkedett Slõnic Moldova-ra, a régiek Szaláncfürdõjére. Az egykoron tiltott sócsempészéssel
kapcsolatos a Balogh Józsi balladája és története is, melynek egy lemhényi változatát is lejegyezték 1959-ben. Ott,
ahol az ösvény a gerincre hág, a Gyepár-hegy lábánál van a Hajdúk várának nevezett háromszögû földtöltés.
Nem képezte ásatások tárgyát. A hagyomány szerint ez is sócsempészettel kapcsolatos „õrház, vámház, ellenõrzõ hely”
lehetett. Lemhénybõl és Almásrétrõl jelzett turistaösvény vezet el a Nemere- és a Székely-Kászoni-hegység meglepetést
tartogató vidékeire: Almásrét–Nagy Sándor-tetõ (1646 m) piros pont (7 óra); Oláhpataki erdészház–Sapka–Nagy
Sándor-csúcs piros kereszt (3 óra). A Nagy Sándor-csúcsról kék sáv jelzésen juthatunk el a Kis- és Nagy-Nemerére
(1653 m), majd az Uz völgyébe (5 óra). Ugyancsak ez a jelzés köti össze a Nagy Sándor-csúcsot Slõnic Moldova fürdõ
és gyógyhellyel (1,5 óra).
A Nagy Sándor- és a Nemere-gerincen, ott ahol az alhavasi övezet
a fenyõk felsõ határával érintkezik, háborítatlanul él a siketfajd. Koratavaszi dürgése különös élményt nyújt nemcsak
a vadászok hanem a turisták számára is. A Kis- és Nagy-Nemere oldalában jellegzetes, homokkõbõl kialakult kõgomba
sziklaformációk láthatók, s a mélybe tartó törésvonalak mentén kisebb méretû kõfülkék, résbarlangok alakultak ki.
Az egész területet földtani rezervációnak nyilvánították. A Nemerék és a Nagy Sándor tetejérõl tiszta idõben páratlan
kilátás kínálkozik a Kárpátok gerincére, valamint a Felsõháromszéki-medencére. Lelátni Slõnic Moldova fürdõre.
Lenn a Veresvíz völgyében működött a XVIII. században a lóbérci üveghuta. Nagy kiterjedésű határa volt a falunak,
legnagyobb része erdős területből tevődött össze. 1896-ban a 23 179 katasztrális hold faluhatár a következőképpen
oszlott meg: 17 682 hold erdőség, 2927 szántó, 1 793 legelő, 83 kaszáló, 302 zöldségrész és 390 hold terméketlen
terület. 1703-ban például a falu állatállománya a következőképpen állott: 162 ló, 273 ökör, 350 tehén, 1004 juh,
426 sertés és 144 méhcsalád. Még nem is olyan régen az ún. Lemhény – Farkaspataki gyógyfürdő működött
a falu határában.
A század elején közös összefogással egy kétszakaszos,
cementbe foglalt fürdőmedencét építettek, mellette öltözőkabinokkal, melynek vizét gyógyforrás táplálta.
Reumás bántalmak, idegbetegségek, köszvény, szem- és fülbetegségek gyógyítására jó eredménnyel használták.
Az addigi tapasztalatok azt mutatták, hogy gyógyhatás szempontjából a Lemhény – Farkaspataki gyógyfürdő
Magyarország bármelyik hasonló fürdőjével felvette a versenyt.